A Budapest Sportaréna végre betöltötte hivatását: október másodika, vasárnap estéjén teltházzal köszöntötték a Budapest Sportarénában… na, nem Lady Gagát vagy Britney Spears-t… hanem Jézus Krisztust, az emberiség Megváltóját!

A friss, lelkes, örömteli hangulatban csak úgy repült az idő: az öt órás program percek alatt repült el, az emberek mosolyogva és élénken beszélgetve hagyták el az Arénát. Igazán kaptak valamit, vagy inkább VALAKIT! Pedig a szervezés, a professzionális színpad, a fény- és hangrendszer, és az egész este lebonyolítása igazán megfeszített és pontos munkát igényelt. Négy zenekar, imádkozók és prédikátorok, több mint ötven ember állt színpadra – a háttérben dolgozók száma ennek tízszerese volt. Hála mindenkinek, és főleg Istennek, hogy ezt a csodát együtt élhettük meg!

Köszönet a közönségnek! Ennek a fantasztikus, élő és érzékeny alkalmi közösségnek, amely együtt élt-lélegzett a színpaddal, a mély imádságban ugyanúgy, mint a vidámságban. Az egybegyűltek nagy létszáma, testvéri közössége már önmagában is tanúságtétel volt. A különböző egyházakból, közösségekből érkező magyar ajkú testvérek szerte a Kárpát-medencéből, Erdély távoli tájairól, Felvidékről, Kárpátaljáról vagy a Vajdaságból indultak, s Budapesten találkoztak a szomszéd nemzetek keresztényeivel, hogy közösen dicsőítsék az Urat! Bárcsak rajtunk maradna a lelki érzékenységnek, a békességnek, szeretetnek ez a szelleme a hétköznapokban is!

Köszönet a magyar és roma dicsőítő zenészeknek, akik magyarul szólították meg a lelkünket, s akik szolgálatukkal utat készítettek a Szentléleknek, hogy fölemeljen minket! Köszönet Virág Tibi és az Amaro Del konok Istenkereséséért, Pintér Béláék derűjéért és dinamizmusáért, Csiszér Laci érett, prófétai megszólalásáért. Produkciójuk sem a szív, sem a zene terén nem maradt el a nemzetközi színvonaltól… Hajrá magyarok!

Köszönet az imádkozó és buzdító testvéreknek! Kovács Edgár uszkai roma pásztornak, amiért megejtő őszinteséggel beszélt és imádkozott a cigány-magyar megbékélés ügyében! (De sok helyen kellene ezt közösen folytatni…) És Böjte Csaba testvérnek, aki az Istennek való engedelmességre buzdított bennünket. Köszönet a magyar egyházi paletta szinte teljességét felvonultató vezetőknek és pásztoroknak, akik egy akarattal kértek megtérést, megújulást a magyar nemzet számára.

Köszönet a Jesus Culture zenekarnak, és otthoni gyülekezetük ifjúsági pásztorának, Banning Liebschernek, amiért a tőlük ismert radikális hittel ragadták meg Isten jelenlétét és vezettek bennünket előbbre a megtérés útján! Köszönet Kim Walkernek, aki egy brutális torokgyulladással, gyakorlatilag beszédhang nélkül (amit a közönség észre sem vett) állt ki „csakazértis” énekelni Budapesten – Isten dicsőségére és a testvérek örömére. Szerencsére kicsi a világ! Ők itt voltak Kaliforniából és éreztük, hogy a szívünk ugyanúgy lobog és dobog…

„Valami történt ezen az estén” – fogalmazta meg a napokban egy főállású igehirdető barátunk. – „Úgy érzem, hogy a hazánkat kezében tartó sötét hatalom ereje megroppant”. Úgy legyen. Folytassuk együtt tovább!

Az Aréna telve volt Isten szeretetével, Őt kereső emberekkel, akik többet akarnak Belőle. Megtörtént a csoda, keresztények összefogásában Együtt mehettek az Úr elé. 5 órányi tartalmas program, erőteljes üzenetek, dalban, szóban, imában. Köszönjük mindenkinek, aki áldozatos munkájával hozzájárult a rendezvény sikeréhez!