Rend Collective
Rend Collective
A tábortűz mellett és a tengeren ringatózó halászhajón zenélős, csokornyakkendős csapat. Sokan csak így azonosítják be a különleges hangzással és egyedi stílussal rendelkező, önmagát eklektikus zenészgárdának tartó Rend Collective-et. Az őshonos ír hangszereket is használó együttes története egy közös vággyal, Isten akaratának megismerésével és beteljesítésével indult, mely mára többek között nemzetközi ismertséget hozott számukra.
A leginkább folk-indie stílusban, népzenei elemekkel vegyített dicsőítésben alkotó zenekar egyértelműen üdítően hat a mai zenei világban. Az együttes tagjai már régóta barátok; bő tíz évvel ezelőtt Rend Collective Experiment néven egy mozgalmat indítottak el helyi közösségükben, a bangori Elim Gyülekezetben. Az akkor húszas éveikben járó fiatalok közösen imádkoztak, hogy olyan kérdésekre kapjanak választ, hogy mi az élet, mi a célja Istennek velük és a közösségükkel. Szerették volna hitelesen közvetíteni a hitüket kifelé, és úgy érezték, hogy ezt úgy tudják megtenni, ha kilépnek az ismeretlenbe, és meglátják mi történik. Így 2007-ben ebből a kezdeményezésből nőtte ki magát egy csapat zenész és művész Rend Collective néven, akik próbálják megosztani a világgal azt, amit megtanultak és megtapasztaltak.
A kezdetekben csak az Egyesült Királyságban szolgáló együttes első nagylemeze 2010-ben jelent meg ’Organic Family Hymnal’ címen. Gareth Gilkeson – a csapat vezetője – elmondása szerint az albumon található dalokban a legegyszerűbb üzenettel célozták meg a hallgatóságot: „Jézus szeret engem”. Emellett fontosnak tartották kihangsúlyozni, hogy bár az élet sokszor szürke, az Istennel való kapcsolat mégis megtölti színekkel azt. A lemez felvételei közel fél évig készültek, mert nem akartak nagy stúdiókban dolgozni, ahol minden adott, inkább saját, különleges megoldásaikkal és hangszereikkel rögzítették szerzeményeiket.
A két évvel később napvilágot látó ’Homemade Worship by Handmade People’ album zeneileg – a korábbitól eltérően – az alternatív rock felé vette az irányt. Üzenetükben hangot adnak a jövőképpel kapcsolatos kérdéseiknek, melynek megoldását is közvetítik: az Istenben való bizalom és hit tudja csak megalapozni azt. Ez a kiadás hozta meg számukra az igazi sikert és ismertséget, így fellépéseik során már telt házas, több ezres közönség előtt léptek színpadra. Ebben az időszakban kezdtek el turnézni olyan zenészekkel és együttesekkel, mint Chris Tomlin, MercyMe, Tenth Avenue North, Kari Jobe vagy éppen Lecrea. Ráadásul a korongon található ’Build Your Kingdom Here’ című klipjük – amellett, hogy jelölték a Dove Award egyik díjára – nézettsége már több mint 4,5 millió fölött van.
A soron következő, 2013-ban megjelent ’Campfire’ élő, kültéren felvett dalokat tartalmaz, melyeknek a stúdiós változata a korábbi két kiadáson található meg.
A tavaly megjelent ’The Art of Celebration’ című lemezük koncepciója, hogy emlékeztessék az embereket arra, hogy az Úrban való öröm a mi valódi erősségünk. „Mi sokkal jobban szeretjük meghatározni úgy, hogy öröm, szórakozás, szabadság és nevetés; ezek közelebbi képet adnak róla, mint bármelyik más műfaj-kategória vagy pop-kultúrás címke. A boldogság nem ugyanaz, mint az öröm. A boldogság egy olyan érzelem, amely egy felszínes válasz kellemes körülmények között. Az öröm mélyebb, ez egy lelki fegyelem. Mindig megünnepeljük az Atyánk hűségét és a káoszban való állandóságot. Mi egy gyülekezet vagyunk tele valódi emberekkel, és ez az igazi élet. Nem mindig vagyunk világító, boldog emberek, akik immúnisak a bajokkal és a kísértésekkel; de választhatjuk az ünneplést. Lehetetlen elképzelni a tiszta örömöt és ünneplést zene nélkül. Az pedig csak egy szerencsés egybeesés, hogy a népzene és az ünneplés egy nagy párosítás.” – nyilatkozta Gareth a kiadással kapcsolatban.
Bár a Rend Collective-nek több mint 15 tagja van, a csapat a felvételek és a turnék során öt emberrel dolgozik. A többiek az állandó támogatók, akik ösztönzik és segítik a zenekart lelkileg és zeneileg a missziójukban. Ahogy több interjúban is elmondták, ők nem igazán együttesnek tartják magukat, hanem családnak. Számukra fontosabbak az emberek, mint a zene, a művészet, vagy a látszólagos siker. „Azt szeretnénk, hogy a dicsőítés őszinte és természetes kapcsolat legyen Istennel, ami hiteles és nem mesterséges. Olyan környezetet szeretnénk teremteni az embereknek, ahol valódi találkozásuk lehet Vele, és megtalálják önmagukat, miközben neki énekelnek” – nyilatkozta a csapat frontembere. A modern kultúrában egyfajta ellenségeskedést fedeztek fel a a gyülekezetek és a keresztények felé, ezért a zenekar vágya nem csak az, hogy új megközelítésben mutassa be a gyülekezeti dicsőítést, hanem az is, hogy a dalok, a zene és a történetek által az emberek közelebb kerüljenek Jézushoz.