Több, mint 15.000 felnőtt és 3000 gyermek együtt örvendezett kora délutántól este 10-ig Istent magasztalva. A nagyszínpadon a legkülönfélébb zenei stílusok, igei buzdítások, minden szívet megmozdító imádságok váltották egymást. Elhangzott az evangélium üzenete is a Krisztust még nem ismerők számára. Sokan döntötték el még aznap, hogy életüket Jézus Krisztussal akarják folytatni. Közülük sokan a “Meghallgatlak” sátornál személyes lelkigondozás közben.

Volt egy fiatal hölgy, aki a délután folyamán a zenén keresztül közel került Istenhez, és azzal az elhatározással ment haza, hogy a következő vasárnapját már keresztény közösségben kívánja tölteni. Elmondása szerint a krisztusi szeretet olyan kézzelfogható volt, hogy nem tudott ellenállni Isten hívásának. Úgy érezzük, hogy céljaink – amiért egyéves munkával ezt a délutánt rendeztük – megvalósultak, a zene alkalmas eszköz volt arra, hogy ennyi ember – felekezeti hátterétől függetlenül – “megmozduljon”. Fontos volt számunkra, hogy mindazok, akik eljöttek vagy akár csak külső szemlélőként ott voltak, egy maradandó élményre emlékezzenek vissza.

A Kárpát-medence magyarlakta területéről és az egész országból teli buszokkal érkeztek a testvérek, és átélhettük, hogy Isten valóban az ő népének dicséretei között lakik. A rendezvényt több püspök levélben üdvözölte, és számos egyházi vezető személyesen is jelen volt. A gyermekektől a legidősebbekig együtt örvendeztünk Isten jelenlétében.

“Boldog az a nép, amely tud ünnepelni, az ilyenek arcod világosságánál járnak, Uram.
Nevedben egész nap ujjonganak, és felmagasztalódnak igazságosságodban.”

Ennyi levelet, faxot, e-mailt még a tavalyi felvonulás után sem kaptunk, amelyekből kiderül, hogy az emberekben növekszik a vágyakozás arra, hogy egyre nagyobb méretekben éljük meg közösségünket egymással és Jézus Krisztussal. Ez valóban jel lehet a világ felé, és közelebb kerülhet mindnyájunkhoz, amiért Jézus imádkozott főpapi imájában (János 17,21):

“Hogy mindnyájan egyek legyenek, amint Te énbennem, Atyám, és én Tebenned, hogy ők is egyek legyenek mibennünk: hogy elhiggye a világ, hogy Te küldtél engem.”